Ajándékok, melyek nem kerülnek semmibe
Egy jó szót szólni,
Egy beteget felvidítani,
Valakinek kezet nyújtani,
Óvatosan csukni be az ajtót,
Apróságoknak örülni,
Mindenért hálásnak lenni,
Jó tanácsot adni,
Egy levél megírásával örömet szerezni,
Apró túlzásokon nem rágódni,
Jogos panaszt nem melegíteni fel újra,
Nem tenni szóvá, ha a másik hibázik,
Nem elutasításnak venni, ha háttérbe szorulunk,
Levert hangulatot nem venni komolyan,
Nem sértődni meg egy félresikerült szón,
Megtalálni az elismerő, dicsérő szót,
Együtt érző szó a megalázottnak,
Egy-egy tréfás szó a gyerekeknek,
Elismerni az elkövetett helytelenséget,
Örülni a holnapi napnak,
Bizonyos dolgokra aludni egyet
Mindenre rászánni a kellő időt és gondot.
és MINDENKIHEZ SZERETETTEL LENNI!
(szerzője ismeretlen)
Szeretet
Mit jelent e szó..
Mit jelent e szó: SZERETET?
kérdezi az ember.
A válaszra várni örökkévalóság,
végtelen tenger.
A Szeretet egy éltető érzés, mely
a szíveket hajtja,
miként az apró magvakért eljön
a szél, s hordja?
A Szeretet apadhatatlan energia, mely
a testeket mozgatja,
miként az Ős-természet viking ereje
a Földet forgatja?
A Szeretet az ifjú szellemi egyensúly
örökzöld fenyvese,
miként az igaz szerelem rózsája nem
szárad ki sohase?
A Szeretet egy őszinte ölelés, mely
a lelket simogatja,
miként az édesanya gyöngéd karjait
gyermeke köré fonja?
S hirtelen föleszmél az ember a
kérdések zavarából:
Hisz ez a valóságból érkezett! Nem,
a fantáziából!
A megvilágosodás szavai villámként
sújtanak feléje:
Szeretet kell minden ember szívébe !
A szeretetről Szeretetet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: szeretet zsarolni. S ezt legtöbbször nem tudják azok a szegények és szerencsétlenek, akik szeretetre éhesek. Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember, vagy szeretik: ezt a váltóáramot a természet kérlelhetetlen következetességgel szervezte meg. Az összhang legtökéletesebb és legszerencsésebb formája, mikor az egyik különösebb lázadozás nélkül tűri, hogy a másik szeresse. A természet végül is kegyes: igaz, soha nem adja meg, hogy az szeressen, akitől ezt reméljük, de módot ad arra, hogy korlátlanul szeressük azt is, aki bennünket nem szeret. Csak egyre nem ad módot: hogy könyörgéssel, váddal, támadással vagy esdekléssel mástól szeretetet zsaroljunk. Még gyöngédséget és szenvedélyt is lehet zsarolni; de a szeretet szuverén. (Márai Sándor) |
|
|
Nincs az a nehézség...
Nincs az a nehézség, amelyet a szeretet ne győzne le.
Nincs az a betegség, amelyet a szeretet meg ne gyógyítana.
Nincs az, az ajtó, amelyet a szeretet fel ne nyitna.
Nincs az a szakadék, melyet a szeretet át ne hidalna.
Sem bűn, amelyet elég szeretettel ne lehetne jóvátenni.
Nem számít milyen mélyen gyökerezik a gond.
Milyen reménytelenek a kilátások.
Milyen kusza a zűrzavar.
Milyen nagy a hiba.
A helyesen értelmezett szeretet mindent megold.
S ha elég erős benned a szeretet,
te leszel a világ legboldogabb és legerősebb embere.
(ismeretlen szerző)
A szív bölcsessége
Elődeink hittek a szív bölcsességében, azt mondták róla: égi adomány.
És még azt is mondták: a jóságnak jóság, a szeretetnek szeretet a jutalma.
A lélek valamennyi nagy képessége jutalomra vágyik: a becsület becsületet vonz; a szelídség tompítja a dühöt; a bátorság tettre buzdítja a halvérűt; a bölcs belátás megfontolásra inti a vakmerőt; a mértékletesség lecsöndesíti a túlzottan sóvárgót; az érdeklődés felpezsdíti az érzéketlent; az adakozó példát mutat a fösvénynek, az előrelátó a tékozlónak.
Élj te is a lélek tudása, a szív bölcsessége szerint!
Álnokok, szemérmetlenek, irigyek, hitszegők, puhányok, felfuvalkodottak álmodnak nagy lélekről. S bár tudják, ostobaság olyan ösvényen haladni, amely sehová sem vezet, mégis csupán álmaikban térnek le róla.
De te tudd: a szeretet útja az egyetlen, amely egyesíti magában a bölcs célt, az okos belátást és a jó szívet.
Tiszta gondolkodás, őszinte, igazlelkű beszéd, tartózkodás és önuralom, kevés szó, szeretetteljes szív, nagy erények, melyek láttán földig hajolnak a fák és felragyognak a csillagok.
(ismeretlen)
A szeretet gyógyító ereje
A szeretet
"A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot."
A szeretet: a szabadság jegyében áll.
Senki sem mondhatja meg, kit szeressek, kit ne szeressek, még én sem utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahova akaratunk fölér - ez a lelkünknek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe."
(Müller Péter)
Tanító szeretet
Azzal tanítunk szeretni, hogy szeretünk. A földkerekség legnagyobb felfedezése az, hogy nincs nagyobb hatalom a földön a szeretetnél. Mert a szeretet is lecke amit meg kell tanulnunk itt és most!
A szeretet egyetemes univerzális életenergia, ami egyformán sugárzik igazra és igaztalanra egyaránt.
Egyedül a szeretet képes végtelen dimenziókat nyitni a lélek számára. Mi akik a polaritás világában élünk, ha nem dobjuk le egónk páncélját, sosem ismerhetjük meg a szeretet erejét. Mert a szeretettől a lélek kinyílik, mint az ezerszirmú lótuszvirág. Hiszen a szeretet nem vágyik egyébre, minthogy beteljesíthesse önmagát.
A legnagyobb igazság: létezésünk lényege a szeretet. Vajon miért van az, hogy az ember fél kapcsolatba kerülni a boldog percekkel? Miért nem tudjuk hogyan bánjunk a szeretettel? Az idő egy "nyersanyag" senki sem kap többet belőle a "végén", mint amire szüksége lett volna. Ezért egyetlen napot se töltsünk el a szeretet gyakorlása nélkül.
Mert szeretni csakis az önfeledt ember tud igazán. Az éntelen, egótlan lény, akinek lelke már "felébredt" és "meglátta" a szeretetet.
A szeretet az emberi léleknek olyan, mint testnek az oxigén. Nem csak egy dolog a fontosak közül. Még csak nem is a legfontosabb. Hanem a Minden. Mert ahol szeretet van, minden van. Ahol pedig nincs, ott semmi jele sincs az életnek."
(T. Mary: A tanító szeretet)
A szeretetről gondolatok
„A szeretet nem édes dolog.
Nem kellemes, és nem is mindig boldogító.
Lehet fájdalmas, tragikus és megrendítő.
Ha nem így lenne, mindannyian szeretnénk: nem lenne a világon magány, önzés és gyűlölet.
A valódi szeretet két ember között a létező legnagyobb dráma.
Ahhoz, hogy szeresselek, valakit föl kell áldoznom, de legalábbis el kell némítanom magamban az ellenállását.
El kell jutnom odáig, hogy "elengedjem a fát".
És ahhoz, hogy szeressél, le kell, hogy győzzek benned valakit, aki nem akar szeretni.
Mindketten "fogjuk a fát".
Két görcsös "önmagam".
És most jön egy "véres" kérdés.
Szeretetnek lehet- e nevezni azt, ami nem kölcsönös?
Én szeretlek - de te engem nem szeretsz.
Vagy fordítva: szeretsz, de nem tudom viszonozni.
Ez szeretet?
Sokáig úgy véltem, hogy igen. Osho azt mondta, a szeretet olyan, mint a virág illata: akkor is árad belőle, amikor nem jár arra senki. Ha én szeretek, s ez árad belőlem, mint a virágillat, az már elég, a többi mások ügye. A szeretet: adás, sugárzás, benső állapot…
Nem hiszem!
Ha két ember között, egy családban, egy népben, vagy bárhol a szeretet nem kölcsönös, ott nincs is. Hiába szeret az egyik, akár olyan intenzitással is, mint Jézus Krisztus, ott a szeretet nem tud létrejönni, csakis az üldözés, a gyűlölet és a Golgota.
Hiába szeretlek - ha te nem szeretsz.
Hiába engedem el a fát - ha te nem engeded el.
És hiába leszek önzetlen, hiába jutok el az eszmélés akár isteni szintjére, ahol már átélem, amit te még nem élsz át, hogy "én benned vagyok, s te énbennem" - hiába szeretlek -, ha nem engeded el a fádat, nem történik semmi.
A szeretetben az a legfájdalmasabb, hogy egyedül nem megy.”
( Müller Péter: Szeretetkönyv )
Mi a szeretet?
A szeretet Isten adta kapocs olyan emberrel (emberekkel) akikkel együtt valamit meg kell tanulnunk, tapasztalnunk, átélnünk, megszenvednünk. Akit megszeretünk, mindvégig szeretjük, csak később esetleg már nincs tennivalónk vele.
Az igazi szeretet-kapocs ritka, mély, és megrendítő, gyökereiben érintő, felkavaró kikerülhetetlen tennivaló, mert a szeretet tevőleges.
A szeretetet nem kell keresni, megmutatja arcát, megmutatja magát, felbukkan. Érzed, ott van.
Az átélt szeretet igaz felismeréshez vezet.
Az igazi szeretet megmásíthatatlan és felboríthatatlan, letagadhatatlan, csendes, és olykor magányos. Nem szomorúan magányos csak univerzális magányunkat tekintve egyedül megélve a miénk.
A szeretet - kijelölt út valami felé
A szeretet a lélekben összekulcsolt kéz.
A szeretet csakis felemel, bár a hozzá vezető út lehet nagyon fájdalmas, gyötrelmes és nehéz, de lehet megbízatás és öröm is.
A szeretet egyben súlyos teher és igazi megkönnyebbülés.
A ránk mért szeretet útvonal.
A szeretet nem a megölelés, de fantasztikus lehet megölelni azt, akit szeretünk.
A szeretet fájdalmas híd, mert nem segíthetünk mindenben maradéktalanul azon, akit szeretünk. Más életútja, célja, keretei, korlátai, sorsa, jelleme van. Ezzel a bonyolult, és ellentmondásos különbséggel érkezik hozzánk, van közös tennivalónk, és ezzel együtt kell szeretnünk.
Sokszor egészen elképesztő, kit, miért szeretünk. A szeretet titokzatosan önállósítja magát, és választ. Szeretünk valakit, akit nem kéne, és nem szeretjük azt, akit minden okunk volna szeretni.
A szeretetben hosszú rátalálás is van és azonnal is beköszönthet lelkünkbe.
A mély szeretetben lemondani valamiről, bármiről is, nem lemondás. Csak olyan természetes, mint odaadni valamit. Kinyújtod a kezed és odaadod. Könnyedén.
Megérezni és megérteni azt, mire van szüksége a másiknak - még akkor is, ha neked az egyáltalán nem fontos! az is szeretet. Ha hozzásegíted ahhoz, ami neki fontos, az is szeretet.
(Neudl Erika)
A legszebb emlék...
A legszebb emlék a SZERETET, amit egymás szívében hagyunk magunk után.
A SZERETET nem más, mint annak érzése és megértése, hogy a másik ember
különböző.
Élni annyi, mint szeretni. Szeretni látni és megmutatni, érezni és
érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és fölröpíteni,
kinyilni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé
olvadni - és tudni, hogy a SZERETET a legmagasabb rendü alkotás.
Ahhoz, hogy elengedd magad és felszabadulj, mindent meg kell változtatnod.
Amikor eszel, egyél örömmel, amikor táncolsz, legyen benne öröm, amikor
beszélsz valakivel, tedd örömmel. Amikor sétálsz az utcán, tedd örömmel,
mert most a jelenben, nem vagyunk tudatában annak, hogy mennyi mindent
szalasztunk el. Egy egyszerű séta az utcán annyi örömet hozhat... Ki
tudja?... Talán nem lesz másnap... Holnap talán már nem tudsz sétálni az
utcán... Holnap talán már nem leszel ott, hogy élvezd a napot... A szél ott
lesz, de TE talán nem... Ki tudja mit hoz a holnap?... Ahhoz, hogy igazán
ÉLJ, fontos a múlt feltétel nélküli elengedése... Vagyis, ha valaki megbánt,
csak homokba szabad írnod, hogy a megbocsátás szele el törölje a szavakat...
Mindezekáltal tehát légy hálás az életedért, a sorsodért és a
megpróbáltatásaidért is.....???.....
(ismertlen szerző)